HTML

Állatkert az életemben.... zsiráf nélkül

Mit mondanál arról a személyről, aki Makkának hívja a kőcét, és az anyját antik műtárgyként próbálja eladni az ószeresnek?

2009.05.17. 17:05 zanz

Operában

Makkával az utolsó operaházi bérletes előadásunkra készültünk. Persze nem akar menni, inkább otthon maradna a pörgös ruhában. Vhogy sikerül elindulnunk.... persze késve. Induláskor apafej telefonál, hogy tudja már hogy hova kell menni a nagymama temetésére. Persze csöppet morcos a fejem, de ez most nem zavarja.
Bkv most vmit tudott, mert pikk-pakkra minden jött. Hamar megérkezünk, felrohanunk, majd leülünk a helyünkre és csendben körbenézek. Még igen hiányos a III. emelet. Jönnek még a sorunkba is.
Előadás elkezdődik, lesem a táncosokat, hátha vkit felismerek. Sikerült elsőre beazonosítanom Bajári Leventét. Hej, engem már néhány mozdulatával elvarázsolt, pedig még nem mutatta meg minden lépését.
Kerényi-Miklós Dávidról csak annyit, hogy amit előadott a cipővel, azon igen csak elkerekedett a szemem, pedig már láttam pár Sylviát.
Nevezetesen: spiccen állásból felugrani, és nem egyszer! Ja, és spiccre érkezni! uff! Nem semmi ez a gyerek! Az ugrásait már meg sem említem, mert aki csak egyszer is látta, hogy mit művel a Hófehérkében, az tudja, hogy miről van szó!

Persze gyerekelőadás, de azért a szülők is odatették magukat!
Még nem számoltam meg, hogy hány tiltótábla van kirakva, de hogy emeletenként jónéhány, és köztük a fényképező gép pirossal áthúzva, biztosra veszem!
Erre az egyik termetes anyuka nem álltal 3x is fényképezőgépet kattingatni, persze vakuval!
Szünetben finoman bemoszeroltam őket, de az ültetőnéni sem volt ettől jó hangulatban.

Makkának tényleg érik a fülészeti vizsgálat, mert nemes egyszerűsséggel mindig visszakérdez. A kentaurral való táncnál majdnem közelharc ment köztünk, hogy végre ne járjon a lába - és ne rúgja hátba állandóan az elöttünk ülő apukát - + még meg is értse, hogy mit suttogok a fülébe.

Szünetben sikerült bérlettájékoztatót szereznem, és amíg Makka tömte magát keksszel, addig áttanulmányoztam a füzetecskét.
Pont a 4-5 éves korosztályra nem fektettek nagy hangsúlyt! Nekik még tényleg nem kell 6 előadás. Mert szerintem a két előadás kevés, mondjuk az meseopera, de hogy balett-bérletet nem állítottak össze óvisoknak, hááát rágalom!

Második felvonásban próbáltam lekötni Makka figyelmét, kevés sikerrel, így kialakult az a helyzet, hogy a lány fél cipőben nézte az egyik jelenetet végig, mert le kellett vmiért venni a cipőjét.
A fináléban meg vmiért nem láttam Levente nagy ugrásait, vhova elkobortak a gondolataim.
Hihetlen sok tapsot kaptak a szereplők! Tsygankova Annának még egy gyönyörű csokrot is bereptettek a színpadra. Makka mindjárt kérdezte is, hogy miért kapta?
Aztán lementünk a "ház" elé, hogy Nanát megtaláljuk, de mivel sem ő, sem aptyúk nem volt sehol, hát elsétáltunk a művészbejáróhoz. Vártunk a tömegben, mikor Seregi mester kijött, és nem sokkal aptyúk is megjelent szakadt munkásnadrágjában. (pedig a színpadon nagyon kis fess jelmezben rendezkedik) Gyors mosdólátogatás, addig Makka apjával közösen kifosztották a kekszraktáramat. Majd kimentünk és végre megtaláltuk Nanát is. Lány nem akarta elengedni az apját, és mivel nekem indulnom kellett, hát ott hagytam őket.
 

Szólj hozzá!


A bejegyzés trackback címe:

https://zanz.blog.hu/api/trackback/id/tr431126968

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása