Állatkert az életemben.... zsiráf nélkül

Mint mostanában dívik nálam, hiába foglaltam le a jegyemet, nem mentem érte, hanem csak előadás előtt fél órával vettem fel. Persze azért előtte - nem én lettem volna, ha másképp csinálom -tettem egy félig felesleges kört. (mondom, csak félig)
Mert! Munkában - hiába csak négy órás - meleg is volt és kellett ám inni vizet. Ráadásul szelektíven gyűjtöm az ásványvizes palackot, így megsétáltatom fél városon át az első - általam ismert - gyűjtőig. Persze ehhez egy egész háztömböt kerülök még. Elvégre időmből kitelik!
Ahogy sétálok az egyik utcában felnézek Ideálhoz. Némá' többen is kint állnak és vmit csinálnak. Aztán megjelenik Ideál feje és felém fordul. Majd eltűnik, hogy másodperc múlva megint előtűnjön. Ekkor már jobban kihajolt és a két kint álló nőhöz szólt vmit, akik egyemberként moccantak meg és mentek az ablaka elé, cigiket eltartva. (még mielőtt vki félreértené, az ablakok előtt egy párkány fut körbe, oda ki lehet állni, egyébként olyan mint egy végtelen hosszú erkély) Inkább eltűntem és felvettem a jegyet. Persze kártyával fizettem! Mire a szolgáltató kegyeskedett engedélyezni a tranzakciót, már méteres sor kigyózott mögöttem! Menekültem kifelé.
Kint ácsorogtam és nézelődtem! Néha felnéztem, hátha, aztán 45 felé bevonultam.
Beszélgettem egyszem férfi ültetővel, aztán átigazoltakkal találkoztam és velük beszéltem.
Közben megnéztem, hogy mégis hova szól a jegyem és nagyon lekonyult a fülem, hogy a 4. székre. Nagy bátran beültem és csak vártam és vártam, hogy elkezdődjön az előadás.
Annyit láttam, hogy sötét függöny mögött, vki fehér ingben mászkál. Majd oldalra fordultam és rendező urat láttam amint nézelődik igen zord arckifejezéssel.
Lassan kezdett a nézőseregnek is feltűnni, hogy késik a kezdés. De aztán belecsaptak a lecsóba!
Vidékre Igazolt nagyon jó volt, feltűnően jó volt! Na! Nagy Állatbarát is jó volt, de mint mindig most se tudott sokat csillantani magából!
Ideál? Hm, közeledik a nyár! Érződött! Baki-hegyek! Néha már attól féltem, hogy teljesen le fog fagyni! De nem! Ügyesebb ő annál! Vagy csak rutinosabb...
Szünetben Egyszemmel egyezkedtem, így megpályáztam a pótszéket.... (hogy miért nincs már névre szóló pótszékem?!) Aztán még beszélgettem egy keveset, majd kivonultam a színház elé levegőzni.... tényleg jó idő volt. Amint ott nézelődöm.... bámulom a népet, hát nem ki néz Ideál? Kezében a szokásos, elmaradhatatlan telefon! Nézelődik, majd lenéz felém, aztán eltűnik. Nézelődtem én is, aztán még ismerőst is felfedeztem a tömegben. Végül bevonultam és falhoz állítottam magamat. Leboltoltam a sorban ülő két nézővel, hogy stipis-stop enyém a pótszék, mire kegyetlenül kedvességgel próbáltak ötleteket adni, hogy még hova kéne ülnöm, hogy biztosan jól lássak. Nem akartam bunkó lenni, de egy mondattal elintéztem, hogy majd megoldom magamat, elvégre nagykislány vagyok, vagy mi a szösz!
Bevonulás, elhelyezkedés, tömeg már szépen ül és vár, oldalra nézve kit látok? Rendező úr ott áll mellettem! Rá nem mertem nézni, mert még mindig mord volt! Kezdés előtt 4 idősebb hölgy esett be, akik persze legbelül ültek. Így a sort felállították. Rendező úr az orra alatt motyogott vmit, aztán ő is elcsendesedett.
No, mit mondjak? Féktelen jókedvűek voltak mint az előadók, mind a nézők! Nyíltszíni tapsot kapott az Igazgató úr! Láttam már párszor a darabot, de ilyet még nem tapasztaltam!
Mondjuk azt sem, hogy a rendező úr egy szerencsétlen köhögőre rászóljon - nekem kissé bunkónak tűnő hangsúllyal.
Igen jól sikerült az előadás. Kegyetlen tapsot kaptak!
A nézőtéren már égtek a lámpák, a szélén ülő nézők már ugráltak fel a helyükről a kitartóbbak még mindig tapsoltak, persze, hogy függöny fel és újabb meghajlás. Előlem már a népek kiszívárogtak oldalra és ott ácsorogva tapsikoltak. Így még jobb "rámlátás" keletkezett. Persze Ideál szépen ki is nézett.
Aztán rohanás ki a - majdnem mondtam, hogy a kabátokért - színház elé. Népek jönnek kifelé, áramlik, én meg bambulok ki a fejemből. (talán fáradt lennék?)
Aztán várakoztam még egy keveset, majd elindultam hazafelé. Megtaláltam a lovat is, meg egy-két számomra hasznos kirakatot is. Azt is nézegettem, majd egy kerti szerszámokat is áruló boltot találtam. Nincs is szebb, mint rusztikusan dekorált kerti kézi készülékekkel játszadozni a balkonládákban! Meg kerámia órát is találtam. Meg volt vmi vadkacsa is, de hogy mi az már nem jutott el a tudatomig!
Erre nem ekkor megy el a hátam mögött! Felcsapott fejjel végigvonult a kisutcán. Majd kikerült egy nénit a kutyájával együtt és bepakolt a kocsijába.Aztán megvárta, hogy elkotródjak az utcából és csak akkor indított.