HTML

Állatkert az életemben.... zsiráf nélkül

Mit mondanál arról a személyről, aki Makkának hívja a kőcét, és az anyját antik műtárgyként próbálja eladni az ószeresnek?

2008.01.17. 22:16 zanz

Hmm, tán túl éljük ezt a napot is!

Reggel alig bírtam kikászálódni a fekhelyemről. Vmi öltözésszerűt is sikerült produkálnom. Gyereket keltem, nem akar, akkor kezdem öltöztetni, nyüszít. No mindegy, sikerül őt is felöltöztetni, gyors reggeli gyártás, gyerök kezébe a szokásos reggeli keksz, de kitalálja, hogy kér kakaót. Áááááá, mondom neki, hogy nagyanyjánál lesz.

Előzménye:
Előtte való nap bölcsiben négyszer volt híg, büzös széklete - gondozónők szerint. Nem vonom kétségbe, de mindjárt rókát kiáltanak és nem gondolják végig, hogy aznap volt 100%-os gyümölcslé és torta, mert az egyik kőc szülinapját megülték. Persze, hgoy a gyerek fosik. Be is írták a füzetbe, hogy vigyem el orvoshoz. Kérdésem, melyikhez, mert épp kettő között vagyunk. Mivel más baja nem volt, és étvágya volt, annyit mondtam, hogy rendben, de inkább otthon tartom megfigyelés alatt. Anyám és aptyúk is rábólintott, mikor közöltem a tervemet.

Elindulunk, telefon főnöknek, már bent van. 7-es buszon gyerök egyfelől teljesen ledöbbentett, hogy milyen kis aranyköpesi vannak, ld: http://zanz.blog.hu/2008/01/17/makka_es_a_vilag
A hegynél, pl. beszólt, hogy ez mi? Mondom neki, hogy hegy.
De magas.
Vannak ösvények, azokon fel lehet menni, egészen a tetejéig.
De én roppant kicsi vagyok, nem tudok felmenni.
Az ösvény kicsi út.
A busz feltud menni?
Nem, a busz nem tud felmenni, az neki nagyon keskeny út.
De én fel tudok menni rajta, ugye?
Igen.

Nagyanyjánál lerakom, rohanok a lakcímkártyákért. Meglepően hamar meg is kapom.
Futás dolgozni, és mint mindig sikerült ismét elkésnem.
Kaptam újabb feladatot, most már két bankom lesz, jövő héten megyek tárgyalásra. (figyelsz főnök?)
Ev. hamar elhúzott, mert a szemhéja külön életet kezdett el élni, állandóan alvási poziciót akart felvenni.... meg suliba akart menni.
Ő el, néha felvettem egy-két telefont, hárítottam vmi telefon-spam-et, aztán csendesen elhúztam.
Bent az ebédlőben ült a cégvezető, meg a másik vezetője, mire a fő-főnök, mikor rámnézett, annyit mondott: köszönöm.
Úgy meglepődtem, hogy annyit bírtam kinyögni: Mit?
Tudod te azt!
Ja, rendben. Próbáltam vigyorogni, de szerintem görcsös igyekezetemben vmi másik arckifejezés került az arcomra.
Elmentem nem titkolt szándékkal kontaktlencse ápoló folyadékot zsákmányolni, aztán át a buszmegállóba, hátha megint találkozom vele... Ő vele!
Egyhéten csak egy jár! ;)
Busz gyütt, kőcért mentem. Még ott bénáztunk egy sort anyámnál, aztán haza.
Itthon sehol senki, pedig tökfej délelőttös volt. Oké, mosás bedobni, gyereket lefoglalni kajával. Aztán elment aludni kőc, nekem meg fura érzésem volt. A gép ilyen gyorsan végzett volna?
Á, dehogy! Csak kiakadt vmiért. Sikerült össze-vissza beállítanom, mire előkerült a leírása, gyors öblítést ráküldtem, aztán irány teregetni, közben lány lelkesen assziszált hozzá. Mindezt majdnem fél 10-kor. Király.
Gyorsan én is elmentem fürdeni. Lefekszem. Hallok mindenféle hangokat kintről. Jeges víz elindult a hátamon, de csak a szomszéd jött haza.
Egyszer felültem erre látom, hgoy ég a wc-ben a villany.
Kb. 5 percig ott ültem, hátha tökfej jött haza és csak berongyolt oda. A végén kimentem, leoltottam a villanyt, aztán semmi kiabálás, akkor én rendeltetésszerűen használtam, mert ugye a nagyijedtség.
Végül hazajött tökfej, de a kocsma és cigiszag egy héttel előbb itt volt.

Szólj hozzá!


A bejegyzés trackback címe:

https://zanz.blog.hu/api/trackback/id/tr39301495

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása