Állatkert az életemben.... zsiráf nélkül

Munka után rohanás a villamoshoz, nagyon gyorsan feljutottam az adott helyre. Nézelődtem az utcán, a kocsit hol máshol, mint a Statisztikai Hivatal előtt találtam meg.
Bejárat előtt egy kedves szervező lánnyal találkoztam, aki látva hihetlen bénázásomat segít bejutni.

Bent önkiszolgáló kabátmegőrző volt, de már ott is voltak nagyon jó képek. Ott nézelődtem, húztam az időt, mert féltem bemenni a kiállításra. Épp indultam be, mikor kijött. Rámnézett, még egyszer rámnézett, aztán elment.
Gondoltam ha már tudja, hogy itt vagyok, akkor bemehetek. Bementem. Az első képtől még nem aléltam el, de a többitől! 50-es, 60-as, 70-es évekbeli színházi és színészképek. Nagyon jók voltak.
Az már kevésbé, hogy kezdtünk nagyon sokan lenni, egyre több "celeb" jelent meg. Pl: Szilágyi Tibor, Béres Ilona. Utóbbi hihetlen változáson ment át, mert egyik képen, még gebe lányka, és élőben, még mindig gyönyörű idős hölgy.
Láttam régi erkeles képeket, meg Gálffi gyerekkori képeket. ;) Utóbbi is élőben jelen volt, mert ő volt a megnyitó beszédet tartó.

Végre elkezdödött az éltetés, gyors bevezető, aztán jöjjön a megnyitó beszéd! Kis hablattyal sikerült is vmit mondania, mondjuk a Rómeó és Júliás szál nem volt nekem egyértelmű, úgy érzem erről még kéne egy kis utána járás, hátha egyszer sikerül megvilágosodnom.

Műsor után hoztak vizet, persze bubisat, így hanyagoltam, utána meg pezsgőt, de az széles ívben kikerült. Addig inkább legeltettem a szemeimet Rajta és a képeken. A végén már nagyon közel kerültem hozzá, annyira, hogy inkább visszamenekültem a tömegbe. Ahogy már senki nem bezsélgetett vele, úgy indult haza. Persze próbáltam utána rohanni, de mki elém állt. Így mire kiértem már csak hűlt helyét találtam a kocsijának, Őt is a lenti piros lámpánál tudtam csak újra meglátni és mivel jött a villamosom, hát rohantam egyet. Utána még láttam a kocsiját fel-felbukkanni a tömegben, de a végére teljesen elvesztettem.