Állatkert az életemben.... zsiráf nélkül

Agyamra ment Ideál. Vagyis nem, de látnom kell!
Tehát vasárnap este gálába öltöztem és elindultam Ideált nézni. De jó lesz, de jó lesz!
Szépen leülök kicsi helyemre, erre jön egy ültető nénike - szerencsére nem alapfelszerelésük a virágültető lapát - hogy biztos oda szól-e a jegyem. Mondom naná! Erre békén hagy. (nem ültetett szét) Bejön egy család, mellettem leülnek a hölgyek, apuka meg mögém. Oké, nagylelkü leszek és engedek. Így a tökjó helyemet átengedtem apukának, és mentem egy sorral hátrébb. Persze ültetőnénike csak annyit vett észre, hogy hátrébb ülök a család meg egymás mellett, és nem kérdezett... na nem fényezem én magamat tovább. ;)

Előadás elkezdődik, Ideál kint áll, és a szokásos 2 percen belül ki is nézett. (kicsi térdem nem remegj) Utána még többször, volt hogy nagyon is mély szemkontaktus alakult ki. (pedig azt hittem, hogy büntiben leszek) Hát nem kinéz és közben a címszereplő nevét mondja nekem?! Ott vigyorogtam, hogy némá, neve lett a gyereknek!

Szünetben csak tengtem-lengtem, aztán szépen beültem a helyemre. Erre mindenki rajtam keresztül akart bejutni - így jár az, aki szélén ül. Ja és egysorba ültem Halász Judittal. :D (mondjuk könnyű, mert hazai pályán volt)

Második felvonásban az asszonyverés még mindig nem tetszik, hát még a molotov-koktél készítés, de sebaj! Ennyi kell!
Tapsnál több felém nézés, aztán csak Zsike kezének rázása, vagy oly gyors bejövetel, hogy Zsike csak leshet, hogy mikor éri utol Ideált.

Gyorsan kabátot szereztem és vártam, közben próbáltam álcázni magamat szemlélődő némbernek, de nem voltam elég hiteles.
Aztán kijött egy levedlett szereplő és igen furcsán nézett felém - olyan titkon-lesve - aztán még egyszer. Ja, és közben telefonál. Hm! Fura. És a sarokról még visszanézett.
No paratojás agyam itt kezdett nagyon járni. Mi van, ha drót leadás volt? (ezek szerint mégiscsak büntiben voltam)
Szomorúan kullogtam haza, zsebre próbálva tenni a fázós lábamat.