Látszik, hogy vmi gyötör, foglalkoztat. Mert amint ágyba kerültem, álmodtam, és még emlékszem is rá!
Ideállal álmodtam. Fogta a kezemet, egyszerűen nem akarta elengedni. Mindenhova magával cipelt, pedig már jelmezben volt.
Aztán elkóboroltam a házon belül (vagy színházon belül) és a színpadot néztem. Volt vmi vásári díszlet volt, tiri-tarka színekkel.Ekkor gondoltam arra, hogy akkor most indulás hátra.
Mentem én, már az ajtónál voltam, erre nem becsukja az ajtót az orrom előtt az Író nő?!
Így a továbbiakban lemaradtam a kézenfogásról. :(
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.